2014. augusztus 28., csütörtök

Csillagainkban a Hiba (Te fault in our Stars ) film kritika


Én személy szerint nagyon imádtam.Nagyon meghatott és teljesen magával ragadott. Hazel és Augustus szerelme nagyon különleges és hálás vagyok John Green-nek, hogy megírta a könyvet és a világ elé tárta.A könyvet én valahogy nem könnyeztem meg nem tudom mért de könyvön sose szoktam sírni csak filmeken de akkor nagyon xD,ez most sem volt másképp kb a film utolsó fél óráját végig sírtam,de szerintem ezzel nem vagyok egyedül.A könyvben mikor Hazel és Augustus meglátogatják Peter Van Hountent akkor semmleges érzéseim voltak,nem gondoltam,hogy az író egy seggfej ( elnézést a kifejezésért ),de a filmben legszívesebben behúztam volna neki és szurkoltam,hogy Hazel tegye meg helyettem.Ezzel csak azt akartam mondani,hogy a könyv és a film rám teljesen más hatással volt. Én nagyon szerettem Isaac karakterét sajnáltam,hogy a filmben olyan keveset fordítottak rá.Szerintem Ansel és Shailene-nél jobb szinészeket nem találhattak volna én egyre jobban kezdem megkedvelni őket. Magyarhangokról nem sokat tudok mondani hiszen feliratosan láttám.Nos összeségébe véve nekem nagyon tetszett mind a film mind a könyv egy nagyon megható sztori tárult elém és én egy képkockéjában sem  cslódtam. 10/10

Egy idézet a könyvből ami engem nagyon megfogott: "Életem nagy részét annak szenteltem,hogy igyekeztem nem sírni azok elött akik szerettek (...).Összeszorítjuk a fogunkat.Felnézünk a magasba.Azt mondjuk magunknak,hogy ha sírni látnak bennünket,az fájni fog nekik, úgyhogy csak a bánatot jelentjük majd az életükbe,márpedig nem szabad egy merő bánatnak lennünk,így hát nem sírunk,hanem mindezt végigmondjuk magunknak,miközben a mennyezetet bámuljuk,azután nyelünk,noha a torkunk nem akar engedelmeskedni,ránézünk arra,aki szeret minket,és mosolygunk"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése